Száraz zokni és katonák – Élménybeszámoló
4,5 óra autóval Budapestről. Hosszúnak tűnik, de nem akkor, ha egy másik családdal közösen utazunk. Már Gödöllő határában, – miután az otthoni ígéreteink ellenére természetesen megállunk a McDonaldsban egy shakere – olyan mély témákról beszélgettünk a mellettem ülő apukával, mintha sok-sok éve ismernénk egymást. Én ezt imádom. Karrier, család, párkapcsolat, lélek.
Végig autópálya, rohanó szántóföldek, Nagyvárad és onnan fel a Havasokba. “Nem lesz itt hó?!” Már 1100 méterrel a tengerszint felett járunk, de mindenhol csak sár és latyak. Aztán két kanyarral később… Hoppááá. Itt már 50 cm hó van. Fent a Iadolina szállodánál meg már 2 méter. A Bihari havasok az első nagyobb hegyvonulat a magyar rónák után. A hófelhők előszeretettel szabadulnak meg itt nehézségeiktől. Egy-egy télen, akár 5-6 méter vastagságú hótakaró is kialakulhat.
A Iadolina Hotel közvetlenül egy sípálya mellett fekszik. Van még hova fejlődnie, de meleg van, a gyerekek egymásra találtak, mi apukák pedig már a holnapi küldetésről beszélgetünk “taktikai értekezlet” formájában.
Csodálatos a reggel. Szikrázó napsütés, -6 fok. Irány a hószán parkoló 1400 méteren. Yamaha és Polaris szánok 130-140 lóerővel. Itt már kicsit zordabb az idő, de a megfelelő aláöltözet, vastag síruhák, bukósisakok és a fűthető gázkar védenek minket.
Az arcokról nem lehet letörölni a mosolyt. Nem odafagyott, csak megjelenik, amikor elindítod a szánodat és végigkísér a következő 6-7 órában, a megtett 50 km-en és 1000 méteres szintkülönbségen. Az utazó sebesség 30km/ó, de egy-egy biztonságos legelőn 75-80 km/ó-ra is felpörgetheted a gépedet.
A terep esetenként nehéz, van ahol nagy ügyességgel, a szán oldalára állva, térdig bedőlve jutunk csak át, máskor hatalmas végtelenbe vezet a több mint 3 méter vastag hótakaró.
Luxus ebédünket egy tavasztól őszig használt pásztorlak deszka asztalain költjük el. Péter túravezető és két segítője rengeteg termosszal, kenyérrel, hagymával, kolbásszal és szalonnával készült. A friss levegőn, hidegben és ennyi élmény után, nincs az a gyermek és apuka, aki ne falná úgy a katonákat, mint aki négy napja nem evett.
Az erdő lélegzetelállító. Hatalmas, helyenként 20 méter magas fenyőerdők, keskeny utak, monumentális rétek és fennsíkok váltják egymást. Balra őzek, nyulak, rókák kitaposott ösvényei, jobbra megfagyott vízesés monumentális jégcsapjai. Csodálatos érzés, ahogy kislányom a hátam mögött sikongat. “Apa! Ez gyönyörű! Ez eddig a legjobb apa+én program.”
Késő délután érünk vissza a bázisra. Zseniális volt, de én már csak három dologra tudok gondolni. Egy forróvizes zuhanyra, száraz zoknira és egy gözölgő csorbalevesre.
De ha átmelegedtem…! Irány vissza a havasokba!
Az apa+én hószántúra igazi bakancslistás élmény. Garantáltan olyan, amiről gyermekeink mesélnek majd az unokáiknak és ahova Apa talán jobban vágyik mint a csimoták. Aki már járt itt, mindig vissza akar térni.
Románia, Erdély, Bihari-havasok. Vad természet, szikrázó napsütés, kristálytiszta levegő, jégcsapok, derékig érő hó és varázslatos, felhőkarcoló fenyvesek. Festői szépségű érintetlen táj. Apa meg én és barátok.
Részletek és jelentkezés: https://apamegen.hu/program/motoros-hoszan2024/
Ez is érdekelhet:
